Nem felejtettem el a blogot és a kedves olvasóimat sem, CSAK olyan megterhelő most a meló, hogy hazafelé menet már csak a járdát nézem, nehogy meglássak egy tetves házat, amiből épp eleget látok az irodában. Otthon - ha látom a leszálló repülőket - ülök a kanapén és azt képzelem, hogy inkább irányítótornyos vagyok és semmi közöm a házakhoz. Néha, jobb napokon, ha nem mindig leszegett fővel járok, olyankor néha látok lépcsőházakat, amik érdekelnek, de a monoton lépteimet se gyorsítani, se lassítani nem tudom, hogy elérjem az épp záródó kaput, úgyhogy csak egy fintorral elfordulok, hogy ne is lássam, amiről lemaradok.

Nyilván egy izgalmas szerelem nem tud hamar elmúlni, főleg, ha új és új dolgok kerülnek a felszínre; de most, hogy hideg van, sötét és kimerült vagyok, én és a Házakban Járás (mint fogalom) távkapcsolatban élünk. Ez annyit jelent, hogy Google street view-val szoktam sétálgatni a városban. (Természetesen először mindig visszaállítom a régi térkép nézetet, mert annyira ordenáré fos az új google maps, és mindig minden rubrikát beikszelek, hogy miért váltottam át a régi nézetre). Itt szoktam megnézni, hogy mit szeretnék majd egyszer megnézni, vagy olyan dolgokat is szoktam itt keresni, amiket soha nem akarok megnézni, mert annyira gáz környék, de szeretek rajta hüledezni. Ilyenek például:

1. Hős utca Hungárián kívüli szakasza. Jézusom.

Külön cikkek vannak erről a helyről. Egyszer véletlenül erre kanyarodtunk autóval, hát döbbenetes volt, mindenki bámult, azt hittem, fényes nappal jönnek és szétszedik a kocsit. Még jó, hogy nem kellett megállnunk, mert az egyik ház falára fel van fújva, hogy vigyázz, amíg állsz, kilopják a táskádat. Ez egy gettó, nem tudom, hogy került ide ez a pár fostalicska ház, de ez nem is a megfelelő szó (csak olyan jól hangzik); látható, hogy függőfolyosós, nyomorult, sötét, szűk házak ezek, ráadásul írják, hogy közös wc-s lakások vannak benne. Kik laknak itt? Javában cigányok, de nem is tudom, mindenesetre rettenetes. Gyorsan megtippelem, szerintem ilyen negyvenes évekbeli borzadály szar házak ezek, hogy kiket telepítettek bele? biztos munkásokat vagy rászorulókat, nem tudom. A nyolcadik kerület ehhez képest túró! És ez egyfajta zárvány rész, egy kis sziget, mert a tágabb környék nem ennyire gáz. Hát igen, ez a szívás Budapestben, hogy ha az ember nem ismeri, és véletlenül betéved valami rémisztő  utcába, akkor megszívja, pedig 1-2 utcával arrébb meg nincs semmi különös.

2. Illatos úti "Dzsumbuj"

Az előzőhöz hasonló, már nem létező gettó. Nemrég lebontották az utolsó házat is, a Google Mapsen még látható:

Erről is van egy halom cikk természetesen, még Wikipédia szócikk is. Amikor Kispesten laktunk, néha erre jöttem busszal csak az izgalom kedvéért, de otthon mindig megkértem a nővéremet, hogy nézze meg, nem lettem-e tetves a buszút után.

3. Ahol még imádok "sétálgatni", az az MTK stadion mögött lévő MÁV-telep, és ide viszont tényleg szeretnék elmenni egyszer. 

Hát nem aranyos? Ugyanolyan kis MÁVos házak sorban, és minden utcára azt írja a Google, hogy MÁV telep. Egész jó lehet itt postásnak lenni. De amúgy kicsit arrébb van Lokomotív utca is. Imádni való! És itt mindenki MÁVos? Én mondjuk mindig csodálkoztam, amikor egy munkahely dolgozóit egy helyre ömlesztik, nem biztos, hogy a szomszédomnak szeretném a hülye kollégámat, de még akkor is, ha nem hülye, nem akarom a nap 24 órájában ugyanazt a 10 embert bámulni. De régen valahogy mindenki mindent együtt csinált, voltak a vállalati üdülők is meg mittudomén, talán ma a szemlélet változott meg.

4. És ha már telep, nem messze ettől van egy másik kis hülyeség, szintén a vasút mellett.

Akkora baromság! Egymás mellett szorosan hosszú sorházak vannak, de olyan pofájuk van, mintha kis parasztházak lennének, ún. füstlyukas tetővel. Egy másik tömbben meg erre merőlegesen futnak a sorházak. A házsorok mellett nem lehet behajtani autóval, szóval ha valaki a sor közepén költözik vagy pakol valamit, akkor végig kell cipelni a cuccot a sor végére. Ha meg tűz üt ki, az maga lehet a pokol, mert nem lehet eloltani, hiszen nem fér be a tűzoltóautó. Arról nem is beszélve, hogy semmiféle szabály nincs arra, hogy mit lehet és mit nem, szóval mindenki összevissza kifestheti (és ki is festi) a kis házrészét, akármiket bedobálhat, akármilyen kerítése lehet, és akkora kupleráj van, mint Mexikóban. Én őszintén rajongok a sorházakért és a telepekért, de azért ez elég ergya mégis.

5. És végül, amit egy barátom ajánlott és remélhetőleg megnézzük a közeljövőben, az az újpalotai 15 emeletes víztoronyház. 

Durva, mi? Nem akarom lelőni a poénokat, mert ide tényleg esélyes, hogy elmegyünk, ízelítőnek csak annyit, hogy ez egy víztorony is egyben. 2 in 1. Az építési technológiáról meg annyit, hogy kúszó zsaluval épült, ezért a ház sarkai ívesek, hogy ne akadjon bele a zsaluzatba a fal. A funkcióból adódik a ház magassága, abból az építési technológia, abból meg az íves falak, és emiatt érdekes.

forrás

Nnna. Szóval ezeket szoktam nézegetni, és párat élőben is meg szeretnék látogatni. De ezek egyelőre csak álmok, addig is csak a virtuális sétálgatás marad. :(